Az államtitkári látogatás apropója

Dr. Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára tett látogatást a Markusovszky Kórházban február 22-én. A közel egy órás beszélgetés apropóját az adta, hogy a kórháznak néhány finanszírozási, ellátási kérdésben vitája van az egészségügyi tárcával és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. A baráti hangulatú beszélgetésen részt vett dr. Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő és Németh Kálmán, Szombathely Megyei Jogú Város alpolgármestere is. A konstruktív tárgyalás reményt nyújt arra, hogy néhány kardinális kérdés – főleg finanszírozási probléma – a jövőben megoldást nyerhet a Markusovszky Kórházban.

A vitatott kérdések rövidített formában megjelentek 2007. decemberében a Vas Megyei Önkormányzat Vasmegye című folyóiratában Kórház: vízió és valóság címen. A cikk eredeti, bővített változata az alábbiakban olvasható:

Mi van veled megyei kórház?

A megyei kórházak közül elsőként a Markusovszky Kórház alakult át gazdasági társasággá, zártkörűen működő nonprofit részvénytársasággá, amelynek egyedüli tulajdonosa a Vas Megyei Önkormányzat. Az átalakulás legfőbb indoka az volt, hogy egy finanszírozásában teljesítményorientált intézmény racionális és hatékony működtetésével nem fér össze az egyenlősdi foglalkoztatáspolitikát valló közalkalmazottiság. Úgy gondoltuk, hogy a kórházi dolgozók által jócskán megtermelt pénzügyi tartalékok terhére a kórházban olyan bérpolitikát vezetünk be, amely díjazza a teljesítményt. A többet és jobban dolgozókat kívántuk előnyösebb anyagi helyzetbe hozni. Viszont időközben tartalékainkat feléltük, a többletteljesítmények ilyen módon történő elismerésére ma már nincs a kórháznak forrása.

Ki a felelős a kialakult helyzetért?  joggal teszi fel a kérdést a kórházi dolgozó, a jobb színvonalú egészségügyi ellátásban érdekelt Vas megyei polgár. Nem tagadva belső problémáinkat, a tartalékok felélését elsősorban a külső, gyökeresen megváltozott körülményekkel lehet magyarázni. A tartalékokat az a többlet betegellátás emésztette fel, amelyet a betegek érdekében elvégzett a kórház, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fizette ki, mint "teljesítményvolumen korláton" felüli ellátást. Ez pontosan azt jelenti, hogy kórházunknak az aktív fekvőbeteg ellátásban és a járóbeteg ellátásban meghatározta a finanszírozó, az OEP havonta a finanszírozás maximumát, s az ezen felüli betegellátásért egy fillért sem fizet ki.

Miért nem tartja be a kórház, a menedzsment a bevezetett új szabályokat? Miért nem reagálja le, miért nem alkalmazkodik a kialakult új körülményekhez?  mondhatná bárki. Mi időben jeleztük, hogy azzal az intézményi struktúrával, azzal az ágyszámmal nem leszünk képesek feladatainkat ellátni, amelyet a kormány szánt a Vas megyei kórházaknak. A nyugat-dunántúli régióban a lakosság egészségi állapotát illetően nincsenek a megyék között nagy eltérések, ennek ellenére a kórházi ágyak leosztásánál 50 aktív és 60 krónikus ággyal kaptunk kevesebbet, mint ami Vas megyét jogosan megillette volna. Ezek az ágyak a szomszéd megyékhez kerültek, és így történhetett meg, hogy az egyik szomszéd megyéhez képest relatíve, lakosságarányosan Vas megyének 104 aktív ágy vesztesége keletkezett. Időben kifejtettük azt a félelmünket is, hogy a megkurtított aktív ágyszám mögé valószínű kevesebb finanszírozási kapacitást rendel a finanszírozó. És ez be is következett! Sőt az a finanszírozási kapacitás, amelyet a Markusovszky Kórház kapott, még az alacsony ágyszámhoz szükséges mértéket is mélyen alulmúlta. A finanszírozási kapacitás igazságtalanságát egyszerű számtani művelettel igazolni lehet. Az egyik szomszédos megyei kórház  amelynek aktív ágystruktúrája nagy eltérést nem mutat kórházunkhoz viszonyítva  éves viszonylatban egy ágyra közel 1,5 millió forinttal több finanszírozást kap, mint a Markusovszky Kórház, amely számunkra évente mintegy 1,2 milliárd forint relatív finanszírozási hiányt jelent a szomszéd megyei kórházhoz képest.

Miért történt ez az igazságtalanság Vas megyével, a Markusovszky Kórházzal kapcsolatban?  kérdezhetnék a betegek, politikusok, kérdezhetnék Vas megye polgárai. Fogalmunk sincs az okokról. De arról sem hajlandó velünk senki sem tárgyalni, hogy kórházunkat miért fosztották meg a regionális fekvőbeteg ellátási feladatoktól, s az azzal járó többletfinanszírozástól több szakmában, az idegsebészetben, az arc-, állcsont- és szájsebészetben, a haematológiában és a gyermek-haematoonkológiában. Az idegsebészetben két szomszédos megyei kórháznak nincs a mienkhez hasonló szintű ellátási kompetenciája. A haematológiát illetően még markánsabb különbség van a szomszédos megyei kórházak és a Markusovszky Kórház ellátási kompetenciája között a mi javunkra. A gyermek-onkohaematológiában pedig a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája mellett a Dunántúlon csak kórházunk rendelkezik ellátási kompetenciával. Az arc-, állcsont- és szájsebészetben 15 aktív ágy működésére kaptunk engedélyt. Ez az ágyszám Vas megye lakosságát tekintve aránytalanul magas, tehát valószínűsíthetően a döntéshozók is feltételezték a szakma esetében a regionális ellátást. Ugyanakkor a fekvőbeteg ellátási kötelezettséget, s finanszírozási kapacitást csak Vas megyére kaptunk. Ki érti ezt?

És ellátási kötelezettség, finanszírozási kapacitás hiányában is ellátjuk az előbbi szakmákban a szomszéd megyék betegeit? – kérdezhetné joggal bárki, s jogos bírálat érhetné mindezért a kórház menedzsmentjét a tulajdonos és alapító megyei önkormányzat vezetése részéről. Sajnos ebben az esetben felnőttek és gyermekek életéről van szó, s egy kórháznak és a betegek gyógyítására felesküdött orvosnak, hivatástudattal dolgozó szakdolgozónak tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a betegek ugyan nem Vas megyeiek, nem tartozik gyógykezelésük újabban a Markusovszky Kórház ellátási kötelezettségébe, de nélkülünk ellátatlanokká válhatnak. A megszokott betegutakat egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni, s a betegutakat nem lehet az adott közlekedési lehetőségekkel szöges ellentétben megváltoztatni. Sőt a már kezelt betegek esetében nem szabad azt a bizalmi viszonyt szétrombolni, amely a betegek és orvosok, a betegek és szakdolgozók között kialakultak. A bizalom a gyógyítás része, gyógyító tényező, annak kényszerrel történő megszakítása rendkívüli embertelenség lenne az amúgy is súlyos betegek esetében. Mind a négy szakma esetében a több évtizedes regionális ellátás révén olyan szakmai műhelyek alakultak ki Szombathelyen, amelyek nemcsak kórházunk, hanem a nyugat-dunántúli régió értékei is. Regionalitás nélkül ezek a műhelyek, szakmák előbb-utóbb elsorvadnak, amelynek legnagyobb vesztesei természetesen a Vas megyei betegek lesznek, de azok is veszíthetnek, akik a megyén kívülről Szombathelyen értek el legkönnyebben egy jó színvonalú idegsebészeti, haematológiai, gyermek-onkohaematológiai, arc-, állcsont- és szájsebészeti fekvőbeteg ellátást.

De reméljük, több szakmát nem veszített el Vas megye, a Markusovszky Kórház?! kérdezhetné az előzőek miatt már teljesen elbizonytalanodott Vas megyei polgár. Sajnos az előbbiekkel a Markusovszky Kórház kálváriájának nincs vége. Több olyan betegség esetében – amelyet időtlen idők óta ellátunk nem kaptunk fekvőbeteg ellátási kötelezettséget, s finanszírozást sem. A szakma úgy tudja, hogy Szombathelyen endokrinológiai centrum működik, mert a színvonalas izotópdiagnosztikai laboratórium közreműködésével korszerű módon történik a pajzsmirigy betegek gyógykezelése kórházunkban, de elismerésre méltó a cukorbetegek, s más anyagcsere és endokrin betegségek ellátása is. A szakma rosszul tudja! Egy tollvonással megszüntették Szombathelyen az anyagcsere-, endokrin- és cukorbetegségben szenvedők fekvőbeteg ellátását. Ezeknek a Vas megyei betegeknek a fekvőbeteg ellátására Győr kapott jogosultságot. De Győr kapott ellátási kötelezettséget a gyermek fül-orr-gégészeti fekvőbetegek gyógykezelésére, a kézsebészeti fekvőbeteg ellátásra is. Veszprém kapott jogot a Vas megyei alkohol- és drogbetegek fekvőbeteg ellátására, a többi Vas megyei szenvedélybeteg fekvőbeteg ellátása, az addiktológiai ellátás pedig Budapesten a Nyírő Gyula Kórházban történik a jövőben. A Vas megyeiek gyermekszemészeti fekvőbetegek ellátására 2 fő gyermekszemész szakorvosunk ellenére Budapesten a Semmelweis Egyetemet jelölték ki. A Vas megyeiek gyermekpulmonológiai fekvőbeteg ellátására Kaposvár, illetve a megyei kórház külső telephelyén, Mosdóson működő szervezeti egysége kapott jogosítványt. A gyermek-gasztroenterológiai fekvőbeteg ellátás az elmúlt évtizedben színvonalasan működő szubspecialitássá nőtte ki magát Szombathelyen, ennek ellenére a Vas megyeiek fekvőbeteg ellátására a Pécsi Tudományegyetem kapott megbízást. Mindennek az okát írásban senki nem indokolta, csak mende-monda szintjén tudjuk, hogy nevesített ágyak hiányában kellett ezeknek a betegnek a fekvőbeteg ellátását más intézményekbe delegálni. De nincs gyermekkardiológiai, gyermekneurológiai, gyermeksebészeti nevesített ágyunk sem, s mégis kaptunk ezekre a szubspecialitásokra ellátási kotelezettséget. Ez utóbbi is bizonyítja, hogy az intézkedéssorozat következetlen, hibát hibára halmozva történt a betegutak kijelölése. Az első fordulóban a regionális gyermek-onkohaematológiát illetően külön nevesített ágyakkal a Vas megyei fekvőbetegek gyógykezelésére sem kaptunk ellátási kötelezettséget. Viszont ez olyan elementális hiba volt, amelyet felszólalásunkat követően kénytelen volt a tárca korrigálni, de teljesen nem sikerült a bakit kiigazítani, így végül a szakma regionális nevesítése nem történt meg. Nálunk több szakmában a rugalmasabb működtetés érdekében nem nevesítettünk, illetve nem rendeltünk több szubpsecialitáshoz külön ágyakat, hanem általános belgyógyászat, általános gyermekgyógyászat, általános pszichiátria, általános traumatológia néven működtettük ágyaink többségét.

Általános belgyógyászati, általános gyermekgyógyászati, általános pszichiátriai, általános balesetsebészeti beteg pedig nincs – mondhatná az egyszerű halandó is. Hát ez az! Mivel az előbbi megbetegedések nincsenek, viszont a speciális betegeket fekvőbetegként csak speciális ágyon lehetne ellátni, a Markusovszky Kórházban több száz ágyat meg kellene még szüntetni, mivel elméletileg működésképtelen. És akkor már nem sok kell ahhoz, hogy a Markusovszky Kórházat "egyesek" töröljék a térképről. Csak az "egyesek" azt nem tudják, hogy a betegek gyógykezeléséhez nagy tudású, elméletileg felkészült szakemberek mellett szükség van a gyakorlati szintérre, történetesen kórházakra, és a Vas megyei, s talán a Nyugat-dunántúli régió betegeinek a Markusovszky Kórházra is.

És mi lesz most a Vas megyei betegekkel?  kérdezhetné a cukorbeteg, az asztmás gyermek édesanyja, s a többi más intézmény ellátásába delegált betegségben szenvedő beteg, illetve szülője, hozzátartozója. Köröm szakadtáig ragaszkodunk ezeknek a betegeknek az ellátáshoz, s harcolunk igazunkért, hogy ezeknek a betegeknek fekvőbeteg ellátását rendeljék vissza – a mögötte lévő finanszírozással együtt a Markusovszky Kórházhoz.

És ezzel vége a Vas megyei betegek kálváriájának?  szeretné nyugtázni most már minden Vas megyei polgár. Szó sincs róla! Másfél éve indult be a szívkatéteres laboratórium, s eddig több mint 1 200 szívkoszorúérbeteg diagnosztikus és terápiás ellátását végeztük el nem kevés beteg látványos gyógyulásával. Ezekre a tevékenységekre megkaptuk az ellátási kötelezettséget, de a finanszírozási hátterét a mai napig sem rendezték. A tevékenységet más szakmák rovására, más szakmai tevékenységek visszaszorításával vagyunk képesek finanszírozni. Ez viszont igazságtalan és méltánytalan más szakmákkal szemben, ahol esetleg szintén életmentő beavatkozásokat nem tudunk elvégezni a szívkatéteres laboratórium többletterhei, illetve finanszírozási kapacitásának hiánya miatt. Ilyen körülmények között a szívkatéteres ellátások volumenét valószínű csökkenteni kell a jövőben.

És akkor miért áldozott a Vas Megyei Közgyűlés több százmillió forintot a szívkatéteres laboratórium eszközparkjának beszerzésére? tehetné fel a kérdést a megyei közgyűlés bármelyik tagja, de a megyei közgyűlés tagjait megválasztó bármelyik Vas megyei polgár is. A válasz egyértelmű! Nyilván azért, hogy a Vas megyei szívinfarktuson átesett beteg időben kerüljön ellátásra, gyógyulásának esélyei azonosak legyenek a szomszédos megye betegeivel. Ezt "egyesek" nem díjazzák, sőt gátolják az esélyegyenlőség érvényesülését.

De ezzel nem értem a problémák végére  mondom én. Problémáink vannak több szakmát illetően néhány speciálisan kiemelt ellátással, amelyet az OEP egy külön eljárás keretében fogad be. Többek között az európai színvonalat képviselő onkológiai sugárterápiás eszközparkunk képes olyan terápiás eljárásra, amely a betegek javát szolgálja, kíméletesebb eljárás a hagyományos sugárkezelésnél, de az OEP által nincs befogadva. A nyaki ütőerek katéteres tágítását közel egy évtizede végezzük, de befogadás és finanszírozási kapacitás hiányában most a megszüntetést fontolgatjuk. De legnagyobb gondunk a sürgősségi ellátás működtetésével van. 2,4 milliárd forintos címzett támogatásból  több mint 100 millió forintos megyei önkormányzati hozzájárulással  felépült a sürgősségi tömb. Érdekes módon a polytraumatizált sérültek sürgősségi ellátását illetően kórházunk kompetenciával rendelkezik. Ugyanakkor 15 balesetsebészeti ellátásban lábszárcsont velőürszegezése, combcsont velőürszegezése, stb  nincs kompetenciánk, 48 órán belüli befejezett sürgős ellátásra nem vagyunk felhatalmazva, a finanszírozást illetően az OEP által kórházunk nincs befogadva. A sürgősségi tömb működésének szakmai és finanszírozási korlátai mondatják velem azt, hogy akkor felesleges volt a sürgősségi tömb felépítése az épület tetején helikopterleszállóval, sokktalanítóval, jól felszerelt sürgősségi ambulanciákkal, műtőkkel és sürgősségi osztállyal, legkorszerűbb diagnosztikai eszközökkel.

De azt nem mondja, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata által az utóbbi években átadott több száz millió forintos műszerpark működtetésével is gondok vannak?  kérdezhetné Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bármelyik képviselője, az őket megválasztó bármelyik szombathelyi polgár. Bevallom ezen a területeken is vannak gondjaink. Nyílván Szombathely azért adta többek között a műszertámogatást, hogy a regionális szakmák még jobban megerősödve az eddigieknél is színvonalasabb ellátást biztosítsanak a szombathelyi polgároknak is. És ezeknek a regionalitásoknak az egy része veszni látszik. Szombathely azért adott a szemészet műszerfejlesztésére pénzt, hogy magas színvonalon lássuk el a megyeszékhely szemészeti betegeit. Most odajutottunk, hogy szürkehályog műtét miatt Budapestre utaznak a szombathelyi betegek.

Ha a fekvőbetegellátásban ellátási korlátokba ütközik a Markusovszky Kórház, akkor miért nem nyit nagyobb teret az agyonfavorizált egynapos sebészeti ellátásnak? kérdezhetné a naiv polgár. Sajnos a megszűnő aktív kórházaknak és más önálló rendelőintézeteknek juttatott egynapos sebészeti finanszírozási többletkapacitás az eddigieknél is még jobban összezavarta az egyébként is kaotikussá vált betegutakat. A Vas megyei városi kórházakat is rendkívül mértékben sújtó aktív ágycsökkenés miatt olyan mennyiségű aktív beteg ellátása zúdul folyamatosan a Markusovszky Kórházra, amelynek ellátása felemészti erőinket, az alacsony finanszírozási kapacitás miatt az akut ellátás többnyire feléli pénzügyi lehetőségeinket. Erőnket nem a halasztható, előjegyzéssel végzett műtétek nagy száma emészti fel, amelyet az is igazol, hogy az országban a csipőprotézis és szürkehályog műtéteket illetően szinte nálunk vannak a leghosszabb várólisták. Ebből a nyomott finanszírozási kapacitásból kellene finanszírozni az egynapos sebészeti eseteket is. A jelenlegi szűkös finanszírozási keret nem teszi lehetővé, hogy nagyobb volumenben nyissunk az egynapos sebészeti ellátás felé. A kórház szűkös kapacitása miatt mostanára oda jutottunk, hogy szürkehályog egynapos sebészeti műtétre a Vas megyei betegek egy része felmegy Budapestre, a szülészeti és sebészeti egynapos sebészeti beavatkozásért pedig a szombathelyi beteg elutazik Sárvárra. Kinek jó ez? A betegeknek biztosan nem!

És most mi lesz Vas megye egészségügyi ellátásával, a Markusovszky Kórházzal? hallom a Vas megyei polgárok kórusát. Nem lehet hagyni, hogy "egyesek" eltapossanak bennünket. Kidolgoztuk a Markusovszky Kórház fejlesztési koncepcióját, mai szóhasználattal élve vízióját. Szakmailag és gazdaságilag racionális, hatékony megyei kórházat akarunk, amelynek elérése érdekében – a szentgotthárdi rehabilitációs osztály kivételével egy telephelyre koncentráljuk a feladatokat. Az egy telephelyet valójában úgy képzeljük el, hogy a központi telephelyet és a Vérellátó telephelyet alagúttal kötnénk össze, tehát bármelyik pavilonból fedett átjárással a beteg eljuthat a kórház valamennyi egységébe. Ehhez viszont pályázati pénzekre van szükség, amelynek során 10-12 milliárd forinthoz kívánunk hozzájutni az európai uniós forrásokból. Ebben a Vas Megyei Közgyűlés teljes támogatását, köztük a pénzügyi tehervállalás szándékát is bírjuk. Tudjuk, hogy a fejlesztési pénzek nem hullanak az ölünkbe, azokért keményen, férfiasan meg kell küzdeni.

Kétségtelen nagy horderejű kórházfejlesztési koncepcióról van szó, amelyet zátonyra futtathat a kishitűség, a szakmai és politikai széthúzás. Ha hiszünk a tervek sikerében, ha képes a Markusovszky Kórház egésze felvállalni, s képes a Vas megyei és a szombathelyi városi politikai elit kormánypártiak és ellenzékiek felsorakozni a koncepció mögött, hajlandó egységesen fellépni, lobbizni a koncepció megvalósítása érdekében, 5-10 év múlva a felvázolt vízió valósággá válhat. Addig viszont rengeteg a teendő, rengeteg sok munka vár a kórház mai dolgozóira, vezetőire, a jelenlegi megyei és városi politikusokra, a Vas megyei országgyűlési képviselőkre, akik közül jónéhányan valószínű már nem részesülhetünk a befejezett, jól elvégzett munka örömében. Viszont mi és az utánunk jövők is csak akkor nézhetünk, illetve nézhetnek nyugodt szívvel a betegek szemébe, ha lelkiismeretesen, tudásunk legjavát nyújtva elvégeztük mindazokat a feladatokat, amelyeket mindannyian megbízatásként kaptunk a Markusovszky Kórház felvirágoztatására, a Vas megyei és a szombathelyi betegek még színvonalasabb ellátásához szükséges feltételek kialakítása, biztosítása érdekében.

Dr. Lakner László

a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. vezérigazgató főorvosa